A 2012-es év TOP 5 Technológiai Trendje a precíziós gazdálkodásban

 
A 2012-es év TOP 5 Technológiai Trendje a precíziós gazdálkodásban
 
A Precision AG amerikai információs központ szerint a precíziós mezőgazdasági termelést befolyásoló, első helyen lévő technológiai trendek maradtak ugyanazok mint a tavalyi évben, azonban a felhasználók által felállított fontossági sorrendben jelentős változások történtek.
Mindegy milyen oldalról is nézzük, a precíziós mezőgazdaság továbbra is egyre fontosabb szerephez jut a világban. Ma már a precíziós mezőgazdasági technológiák egész sora rendelkezésünkre áll kezdve az automata kormányzástól egészen a hozamtérképezésig. Évről évre egyre több gazdálkodó jelenik meg a precíziós mezőgazdaság piacán megoldásokat keresve eredményességének maximalizálásához, melyet ezen technológiák alkalmazásával tervezi megvalósítani.
 
IFT photo by Gene Lucht (http://www.iowafarmertoday.com)
 
„A termelők hallottak már a 300/100 termelési programról és szeretnének egyre több és több hozamot elérni….szeretnék kihozni a legtöbbet minden egyes hektárból azzal, hogy differenciálják a táblákra kijuttatott műtrágya hatóanyagokat és azok mennyiségét, hiszen a tábla azon részére ásványi trágyát kijuttatni ahol nem fordul termőre, teljesen felesleges és növeli a termelési veszteségeket.” mondja Brian Hunt, a Termelőszövetkezetek Egyesületének (York, Nevada) precíziós technológiai szakértője. „Kezdünk elérni arra a pontra, amikor minden egyes traktor, kombájn és minden kijuttató illetve munkaeszköz amit a termelők megvesznek, képes a táblán belüli differenciált kijuttatásra, automatikus dózis változtatásra, elektronikusan állíthatók, illetve termőhelyre és növényi kultúrára szabhatóak.”
Természetesen mivel számos gyártó, megoldás, variáció illetve opciós lehetőség közül lehet már választani, páran elgondolkoztak már azon, hogy a precíziós technológiák közül mely megoldások a legfontosabbak a termelők vagy éppen a kereskedők számára. Éppen ezért a Precíziós Mezőgazdaság Speciális Felmérése minden évben kiválaszt néhány segítőkész amerikai piaci szakértőt, hogy meghatározzák, mely technológiák azok melyek az adott évben a legjobban befolyásolták a termelékenységet illetve mely technológiák és azok miért olyan fontosak a mezőgazdasági piac fejlesztéséhez-bővítéséhez.

A 2012-es szavazásnál – mily megdöbbentő módon – a piaci szakértők ugyanazt az öt legfontosabb termelékenység növekedés legjobban befolyásoló megoldást választották, mint 2011-ben. Habár a fontossági sorrendben mind az öt top trend helyezését tekintve, lényeges változások történtek.
Akkor nézzük az eredményeke:
 
1. Okos Készülékek (okostelefonok és mobileszközök, tabletek)

Történt már veled olyan, h felébredtél hajnali 3-kor és azon kaptad magad, h egy ’50-es évekbeli B kategóriás horrort nézel, amiben a főszereplő valami gépezethez van láncolva amitől erőteljesen szabadulni akar?! Hát ez a mezőgazdasági jövőkép 2012-re – teljesen átszövi majd mindennapi életünket az elektronika és ez az pontosan, amit a világ akar. Szakértők szerint az okos műszerek/eszközök/ folytatják térhódításukat a népesség növekedésével arányosan és egyáltalán nem mutatják a lassulás jelét.
„Úgy látszik akármerre nézek manapság, mindenhol ügynököket, termelőket látok okostelefonokkal, tablet-ekkel vagy mindkettővel – mondja Sean Nettleton, a Wabash Valley Service (Co., Grayville, IL) technológiai és információs menedzsment specialistája. A képesség, h fogadj és küldj infót bárhonnan, fantasztikus lehetőség, hogy képben legyél hol, merre a nagy világban és mi történik az adott pillanatban. Dr. Harold Reetz, a Reetz Agronomics (LLC, Monticello, IL) elnöke ugyanezt a trendet látja kibontakozni. Az okostelefonok, iPad-ek vagy más tablet-ek, illetve hasonló eszközök széles körben elfogadottak és használtak a gazdák, tanácsadók és szállítók körében- mondja Reetz. „Természetes” lépés elfogadni és alkalmazni a technológiát az „agráros” életünkben is.”
Most, hogy a népszerűségük és a hasznosságuk a felhasználók számára megalapozott, azt vetíti előre, hogy a precíziós mezőgazdasági gyártók fel fogják használni ezeket az „okos” eszközöket illetve alkalmazásokat a termék kínálatukban. „Az egyetlen dolog, amit minden ember akar – beleértve engem is –, hogy a mezőgazdasági gépek kabinjaiban még jobb összeköttetés illetve kompatibilitás legyen ezek között az eszközök között.” – mondja Nettleton.
Ezzel Reetz is egyetért. „A mezőgazdaság ugyanazon az úton halad előre a technológiai fejlődésben, mint a társadalom általában, így az agrárkutatók észrevették a fejlesztési lehetőségeket.”
Reetz úgy gondolja, egyértelműen számíthatunk arra, hogy sok gyártó cég pár éven belül számos agrár-alkalmazást mutat majd be ezekhez az eszközökhöz. „Ez azt fogja eredményezni majd, hogy az előbb említett cégek olyan technológiákat fejlesztenek amik a szükségleti igényeket elégíti ki, és nem pedig olyan technológiákat amik a valódi problémákra nyújtanak megoldást” - mondja. „A tanuló idő nem lesz túl hosszú, mert ezek az eszközök mindenütt körülöttünk vannak, mind használjuk a hétköznapok minden területén a mindennapi kommunikációnkban, döntés-előkészítésben és adminisztrációban.
És úgy tűnik az agrár-alkalmazások már úton vannak. Jeremy Wilson  szerint - aki a Crop IMS (Effingham, IL) technológiai szakértője – az elmúlt fél évben számos szoftvercég adott már ki Android alapú és iOS alapú alkalmazásokat a termőfölddel kapcsolatos adminisztrációs munkák megkönnyítése végett.
„Ezek az új alkalmazások lehetővé teszik a gazdáknak, hogy online módon információt-adatot gyűjtsenek illetve tároljanak ezeken az eszközökön, amiket aztán egész nap, bárhol, bármikor elérhetnek és használhatnak” – mondja Wilson. „Ahogyan a fejlesztők még masszívabbá teszik majd az alkalmazásokat, a gazdák egyre több adatot és egyre többrétűbb információt tudnak majd tárolni egy helyen, melyek alkalmazásával illetve gazdálkodásukban történő felhasználásával jobb vezetői döntéseket tudnak majd hozni.

 
2. Információ gyűjtés és adatbázis építés:

A 2011-es év első számú precíziós mezőgazdasági trendjeként ez a módszer a 2012-es évben is nagyon népszerű és szívesen alkalmazott maradt. Ez természetes, mondja Wabash Valley’s Nettleton. A precíziós mezőgazdasági rendszerek felhasználói számára az információs adatbázisok integrációja, a különböző helyeken, időkben felhalmozott tudás, tapasztalat illetve az így létrejött adathalmazok célorientált, termőhelyre valamint gazdaságra adaptált felhasználása kulcsfontosságú lesz a jövőben.
„A fontossági listámon valahol az elsők között szerepel ez, mivel egyre több termelő gyűjti a termőterületeiről a különböző szintű információkat és meg kell találnunk a módot, hogy hogyan tudnák ezt a nagy adatbázist közösen használni és a belőle nyert információkat hasznosítani a gazdaságaink különböző szintjein.” - mondja Nettleton.
„Ha precíz az adatbázis, akkor a termelő meg tudja határozni, hogy milyen gépre, munkaeszközre van neki illetve a termőföldjének pontosan szüksége. Így nem a gyártók illetve márkanevek nyomására választanak gépeket és eszközöket hanem reális döntést tudnak hozni elkerülve a túlgépesítést.”
A GROWMARK (Bloomington – Ilinois) vezetője Sid Parks is egyetért abban, hogy igazán szükség van arra, hogy a termelők gyűjtsék gazdaságuk termeléssel kapcsolatos adatait, információit. „Nem mindenkinek van szüksége például RTK pontosságra, de a gazdálkodók már látják az online adatküldési lehetőségek hasznát. Egyre több érdeklődés van nem csak a termelők részéről, hanem a mezőgazdasági szolgáltatók részéről is ezekre a megoldásokra.” – mondja Parks. Egyre növekvő igény van az adatbázis elemzés egy olyan verziójára mely megmutatja, hogy a tábla melyik részén milyen technológia és miért működik. Ez az időjárási anomáliákkal teli év kicsi kavarodást fog okozni az adatok, eredmények értelmezhetőségében illetve elemzésében, de egyre több ember fogja megérezni a rendelkezésre álló információk és adatok hasznosíthatóságának az erejét.”
Egyes eseteket nézve még mindig problémás az összegyűjtött információkat és adatokat értelmezhető formába összeilleszteni. „Az adatbázisok kezelése az én régiómban jelenleg egy iszonyatosan bonyolult téma”-  mondja Nettleton. „A termelők összességében nagyon jó munkát végeznek a vetési és aratási adatok összegyűjtésében de ugyanúgy ahogyan a szolgáltatóknál működik, mindenképpen gyakorlatban is felhasználhatóvá kell tennünk ezeket a kinyert adatokat, hogy ténylegesen értékük legyen. Egy dolog szép térképeket gyártani a begyűjtött adatokból, de részletekbe menően kielemezni, értelmezni és statisztikai trendeket találni, az már egy másik kérdés.”
De a folyamat elindult. Persze attól függően kit kérdezel ezzel kapcsolatban. „Számos folyamat elindult már annak érdekében a felmérő-adatgyűjtő valamint a kivitelező eszközök illetve eljárások területén, hogy minél jobban integrálhatóak legyen az adatok.” – mondja Reetz. „Ebbe beletartozik a különböző évekből, különböző eszközökből illetve gépekből kinyert adatsorok és információk integrálása.”
Hozzáteszi, hogy rengeteg fejlesztés indult el azon adatsorok integrálhatóságával kapcsoltban amelyek nem konkrétan a táblákon végzett munkák során generálódnak. „Ebbe a talajvizsgálatokból származó információk, a távérzékeléses képfeldolgozási adatok, helyi időjárási adatsorok, stb. is bele tartoznak.” mondja Reetz. „Ezen adatok megfelelő elemezhetősége és értelmezhetősége a folyamatos információgyűjtésen, azok integrálásán és az időbeli valamint térbeli adatsorok létrehozásán múlik. Minél több és több ember – fejlesztők,termelők, azok tanácsadói – megtanulja értékelni ezeket az adatok, az adatok összefésüléséből származó előnyöket, a precíziós gazdálkodásban annál pontosabb és reálisabb, információs adatbázison alapuló döntéseket lehet majd meghozni, az emberek pedig rájönnek, hogy mekkora erő rejlik a precíziós mezőgazdasági technológiákban.”
És a technológia, ami ezt a nagyméretű adat és információ integrációt lehetővé teszi majd, már úton van, mondják a szakértők. Vannak cégek, amelyek már kísérleteznek az összegyűjtött adatok és információk felhőalapú tárolásával, feldolgozásával és más olyan megoldásokkal, melyek segítségével vezeték nélküli hálózatokon keresztül online tudnak adatokat küldeni-fogadni.

3. Differenciált - tőszámvezérelt vetés:

A TOP 5-ös lista harmadik trendjeként megjelenő Differenciált Tőszámvezérléses Vetéstechnológia úgy tűnik, nem élvez hasonlóan széleskörű elterjedtséget mint az adatbázis integráció vagy az okos készülékek. Tény az is, hogy attól függően melyik piaci területet vizsgáljuk, a differenciált tőszámvezérléses vetés még egy igencsak nyitott kérdésnek tűnik.
„A Differenciált Tőszámvezérléses Vetéstechnológia (továbbiakban DTV) még mindig egy olyan téma ami nagyon sok vita forrása, bár az én régiómban még nem igazán terjedt el.” mondja Wabash Valley’s Nettleton. „Ez az a technológia ami iránt nagyon sok gazdálkodó érdeklődik, de valós adatokon alapuló tőszám beállítási-kalibrációs tanácsadásra illetve differenciált előírásokra van szükségünk. Ezek a valós adatok még mindig összegyűjtés-rendezés alatt vannak.”
Jelenleg más régiókban a DTV vetés alkalmazása nem okoz problémát. „Az én véleményem az, hogy a 2012-es év top trendje a DTV vetés és az a vetéstechnológia amely korrektül, pontosan alkalmazza ezeket a beállítási előírásokat, tanácsadásokat” - mondja Crop IMS’ Wilson. „Számos vezető vetőmag előállító cég és tanácsadó dolgozik azon, hogy a legjobb DTV vetési előírásokat tudják biztosítani partnereik részére. A vetőgépek is nagyon sokat fejlődtek az elmúlt pár évben a vetési előírások felhasználhatósága és a tényleges vetési teljesítmény illetve eredmények dokumentálása terén.”
És talán ez majd a jövő egyik legjobban fejlődő területévé teszi ezt a technológiát. Mindenki tisztában van vele, hogy a 2012-es aszály sok millió holdnyi kukorica és szója területen okozott borzalmas károkat az amerikai Középnyugat teljes területén. Reetz szerint ez az időjárási anomális illetve az abból adódó termésveszteség pozitívan fog hatni a következő években a DTV vetéstechnológia fejlesztésére.
„Ez a szélsőséges időjárás miatti stresszel teli év meg fogja változtatni a DTV vetéstechnológia alkalmazási formáit” – mondja Reetz. „A jövőben várható nagy változások lehetőséget fognak adni arra, hogy a talaj genetikai jellemzői érvényesüljenek, illetve arra is, hogy különböző mértékű időjárási stressz faktorok jelentkezése mellett alkalmazkodjunk a talaj rendkívüli változékonyságához. Ez a gondolkodásmód és hozzáállás lassan alakul majd ki, de az érdeklődés egyre nagyobb.”
Wilson egyetért Reetz elképzeléseivel. „Azoknak az információknak és adatoknak a gyűjtése és elemzése, melyeket ma a különböző DTV vetéstechnológiai módszerek alkalmazása során nyerünk segíteni fognak a jövőben a termőhely specifikus vetési előírások kalibrálásában, termőzónákra szabásában.” – mondja. „Az idei évi szárazságból származó tapasztalatok után érdekes lesz látni majd, hogy ezek a kalibrált DTV vetési előírások hogyan fognak termőre fordulni a különböző termőhelyi adottságok és időjárási anomáliák mellett.”

4. Sorvezető rendszerek:

Habár a fontossági sorrendben csak a negyedik helyen jelenik meg a 2012-es TOP 5-ös listán, a sorvezető rendszerek alkalmazása hihetetlenül elterjedt. Az is tény, hogy a 2012-es precíziós mezőgazdasági felmérés szerint melyet a CropLife magazin készített ezév tavaszán, a kormány automata rendszerek a legnépszerűbbek a precíziós mezőgazdasági technológiák között. A felmérésben résztvevő válaszadók 76%-a nyilatkozott úgy, hogy használ valamilyen automata kormányzási rendszert a gépparkjában.
Talán abból kifolyólag, hogy a termelők részéről széleskörűen elfogadott ez a technológia, a piacelemzők szerint az elmúlt évben nem volt jelentős fejlesztés sorvezető rendszerek területén. „A legnagyobb előrelépés a technológia finomítása volt” mondja Reetz. „Ezen rendszerek alkalmazása terjed, folyamatosan halad előre, bár az idei gyenge szezon miatt lehet, hogy kicsit visszaesik az értékesítés.”

5. Szakaszvezérlési rendszerek:

Végül az 5. helyen áll a listában a szakaszvezérlés, mely technikai megoldás továbbra is terjedőben van. Nagyon sok iparági szakember szerint az a technikai megoldás, amellyel a kijuttató gépek karjainak bizonyos szakaszait külön lehet vezérelni és így megelőzni a felesleges ráfedéseket illetve a vízszennyezést egyre inkább fontossá válik. Ez annak is köszönhető, hogy a környezetvédelmi szabályok szigorodásával nagyon pontos és csakis indokolt mennyiségű kijuttatásra van szükség. De Reetz szerint a felhasználóknak bemutatott költségtakarékos rendszerek alkalmazása nagy jövő előtt áll. Azt mondja: „A növényvédő szerek, ásványi trágyák (műtrágyák) és vetőmagok felhasználásának optimalizálásából származó megtakarítások teszik ennek a megoldásnak a hasznosságát nyilvánvalóvá. Az egyre növekvő munkaszélességek miatt a technika szükségessége is nő. Azt gyanítom, hogy a következő években a szakaszvezérlések alkalmazása illetve felhasználása egyre inkább el fog terjedni mind a nagyméretű kijuttató berendezéseken, mind pedig a termelők részéről.”
Ha már az elkövetkezendő évekről beszélünk, Reetz azt is előrejelzi, hogy a 2012-es aszály teljesen át fogja formálni a gazdálkodó társadalom hozzáállását a 2013-as évi precíziós gazdálkodáshoz.
„A következő évben nagyon sok gazdálkodó és azok tanácsadói fognak segítséget keresni, hogy még eredményesebben tudják hasznosítani azokat a tápanyagokat amelyek 2012-ben a csapadékhiány miatt egyes termőzónákban nem hasznosultak és ezért a terméshozamok visszaestek.
A különböző termelési adatok, információk (pl. a céltermések reális bekalibrálása, az ásványi trágyák típusa, mennyisége, termőhely specifikus talajvizsgálati eredmények,  stb.) melyeket szoftverekkel összefésülve optimalizálhatók a tápanyagszükségletek, az indokolt input anyag csökkentések és a tápanyag kijuttatási módok is - nagyon fontosak lesznek a megfelelő döntések meghozatalához a 2013-as szezonban.
Reetz így folytatja: „A precíziós mezőgazdasággal kapcsolatos technológiai eszközök azok számára lesznek elsősorban hasznosak, akiknek elegendő információjuk van a termőterületükről a 2012-es évből illetve az elmúlt évekből.  Azok, akik nem alkalmazták ezeket a precíziós adatgyűjtő- és adatkezelő (tehát menedzsment) eszközöket hátrányban lesznek, mivel nem tudják meghozni a megfelelő termelési döntéseket.”

Eric Sfiligoj a CropLife és a CropLife IRON magazinok szerkesztője. Rendszeresen utazik, hogy tudósítson az iparági eseményekről és amióta a magazin alkalmazottja, azóta a mezőgazdasági ipari kereskedelem elkötelezettje.
 

Forrás, eredeti cikk: http://www.precisionag.com/article/31005/top-5-tech-trends-in-precision-ag-for-2012
Írta: Eric Sfiligoj, 2012. szeptember 17.
Fordította szabadfordításban: Gerencsér Szilvia és Szabó Kornél
 
 
Vissza