Éghajlat változékonyság és precíziós mezőgazdaság
Éghajlat változékonyság és precíziós mezőgazdaság
Úgy látszik ebben a mezőgazdasági szezonban mindenki az időjárás extrémitásáról beszél. Amikor ez a cikk íródik, az USA tagállamainak fele tapasztalja a szárazság valamilyen hatását. A kiterjedt, szárazságnak kitett területek olyan 12 hónapon vannak túl, amely során 36,228-szor volt hőségrekord szintű hőmérséklet szerte az Egyesült Államokban. Júniusban a Nemzeti Klíma Adatközpont (továbbiakban NKA (USA)) szerint a hőmérséklet 87 alkalommal megközelítette, 86 alkalommal pedig meg is döntötte minden idők legmagasabb hőmérsékleti rekordját. Az átlaghőmérsékletet tekintve leggyakrabban a július hónap a legmelegebb az USA-ban. Szükségtelen mondani, hogy a rendellenes hőség, és a száraz idő mennyire negatívan befolyásolta a nyári termést ebben a tenyészidőszakban.
Fontos, hogy a mostani extrém időjárást nagy távlatban vizsgáljuk. Amikor még egyetemista voltam és meteorológiát hallgattam a főiskolán, volt egy mondás, amikor kihirdettek egy új időjárási rekordot, mindig ezt a mondást fűzte hozzá a végén az időjárás jelentő szakember: „ az utolsó jégkorszak óta”. Ez a mondás a következő tény felismerése. Ha a mostani extrémnek tekinthető változásokat összevetjük a több millió éves éghajlatváltozásokkal, és az elmúlt pár százezer év alatt bekövetkezett jégkorszakok periodikus váltakozásával, akkor megállapíthatjuk, hogy a mostani rekord időszakunk csak egy rövid szakasznak tekinthető. Míg az éghajlat folyamatos változékonysága része bolygónk természetes evolúciójának, mégis egy kevésbé ismert tény.
Fontos, hogy a mostani extrém időjárást nagy távlatban vizsgáljuk. Amikor még egyetemista voltam és meteorológiát hallgattam a főiskolán, volt egy mondás, amikor kihirdettek egy új időjárási rekordot, mindig ezt a mondást fűzte hozzá a végén az időjárás jelentő szakember: „ az utolsó jégkorszak óta”. Ez a mondás a következő tény felismerése. Ha a mostani extrémnek tekinthető változásokat összevetjük a több millió éves éghajlatváltozásokkal, és az elmúlt pár százezer év alatt bekövetkezett jégkorszakok periodikus váltakozásával, akkor megállapíthatjuk, hogy a mostani rekord időszakunk csak egy rövid szakasznak tekinthető. Míg az éghajlat folyamatos változékonysága része bolygónk természetes evolúciójának, mégis egy kevésbé ismert tény.
„Lengő” Állapotok
Tudományos körökben az éghajlatváltozás nem más, mint statisztikailag mérhető éghajlat állapotok kilengései, mint például az évenkénti legmelegebb és leghidegebb időszakok közötti különbség. Az éghajlati anomália a megszokott klimatikus állapottól való eltérés. Mind az éghajlat átlagától, mind a pedig annak változékonyságától való eltéréseket jelenti, éppúgy, mint a 100 év alatt mért melegebb és a hűvösebb időszakok maximum hőmérsékleteit. Az éghajlati anomália egy extrém esemény, ami ritka, de az éghajlati rekordok része és ez az, aminek a legnagyobb hatása van a termés fejlődésére és növekedésére.
A nyilvánosságnak általában, a termelőknek még inkább nehézséget okoz felkészülni az éghajlat változásaira, különösen a nagymértékű anomáliák esetén. A nyilvánvaló ok erre a nehézségre, hogy meg kell barátkoznunk azzal a ténnyel, hogy az éghajlat fogalmába maga az időjárás hosszú időn keresztüli folyamatos változása is beletartozik. Az éghajlati normák több mint 30 évre vannak számolva, és minden 10 évben frissíti az NKA (USA). Az időjárási trendek egy-egy évtizedre szólnak. Ezért nem meglepő, hogy ilyen csekély mértékű a felkészültség az éghajlatváltozásra. Mostanra kezd néhány új éghajlati minta kialakulni egyes földrajzi területeken. Az eddigi átlag időjárási adatoktól való egyre nagyobb eltéréseket és az extrém események gyakoriságainak növekedését már a termelők is érzékelhették. Mivel még a szakemberek is csak nagy késéssel tudnak előre jelezni egy új éghajlat megjelenését, a jövőben a meteorológusoknak muszáj megbízni a globális éghajlat modellek előrejelzéseiben illetve az Általános Éghajlat Változási Modellekben (továbbiakban ÁÉVM) (Forrás és további részletek: A klímaváltozás Államközi Fóruma (Intergovernmental Panel on Climate Change) http://www.ipcc-data.org/ddc_gcm_guide.html).
Az ÁÉVM-ek gondoskodnak az olyan kézenfekvő, az egész Földre vonatkozó forgatókönyvekről a jövőbeni éghajlatok jellemzőit illetően, melyek a múltbéli időjárási és éghajlati információk illetve adatok feldolgozásán és megértésén alapulnak. Nem vagyunk képesek az időjárás változásokat napról napra nagyon pontosan előre jelezni. Arra vagyunk képesek, hogy néhány földrajzi területen kis bizonytalansággal, nagyjából előre jelezzük, hogy éppen az melegebb átlaghőmérsékletű és szárazabb terület lesz. Az ÁÉVM előrejelzései nem tények, hanem útmutatók illetve valamiféle kézikönyv a jövőben várható időjárási trendekhez és az extrém időjárási események gyakoriságainak lehetséges változásaihoz.
Azt várni a termelőktől, hogy készüljenek fel a klímaváltozásra és annak extrém változékonyságára úgy, hogy közben csak napról napra történő időjárás előrejelzést biztosítunk nekik, butaság. Habár az időjárás változással járó kockázatok felismerését és megértését is már nagyon értékelnünk és becsülnünk kell. A kockázat megértése leginkább egy példával magyarázható. Ha például egy gazda csak minden 30 évben egyszer tapasztal egy meghatározott helyen valamilyen terméssérülést vagy veszteséget, ami a szárazságra vezethető vissza, akkor valószínűleg nem tesz ellene semmit egészen addig, amíg ez az extrémnek mondható eset ritka. De amennyiben az előrejelzési modellek, a jövőre vonatkozó klimatikus forgatókönyv alapján ugyanazon helyekre ötévente jelzik előre az extrém szárazságot, ez a gazda vagy kártérítési igénnyel fog majd élni, vagy termőhely specifikus és alkalmazkodó termelési módszereket biztosítva a számára alkalmazkodik a termőhely adottságaihoz és az adott hely időjárás változási kockázataihoz (pl. öntözéssel). Gazdánk továbbá szárazságtűrő hibrideket is kereshet majd, különösen, hogy a száraz időszakok, szezonok bekövetkezésének kockázata egyre nagyobb lesz a jövőben. A terményekre kötött biztosításoknak szintén lesz értelme majd a várhatóan gyakori szárazságok mellett.
Hogy itt milyen szerepe van a precíziós gazdálkodásnak?
A precíziós mezőgazdaságnak, pontosabban a precíziós feltérképezéseknek és megfigyeléseknek komoly szerepe lehet a klímaváltozásban. Először is, a gazdának muszáj lépést tartania az időjárási eseményekkel, hogy a jelenlegi klíma viszonyok mellett is képes legyen megtartani a befolyását a terméshozamokra. Másodszor pedig ugyanennek a gazdának muszáj lesz figyelnie a klímaváltozásra vonatkozó előrejelzésekre is egyrészről a saját térségében, másrészről pedig figyelnie kell más földrajzi térségeket is, amelyek feltehetően majd hasonlóan fognak reagálni az új klíma megjelenésére, mint az ő térsége. Azért kell vizsgálni és folyamatosan kiértékelni, hogy a termény fejlődését és a terméshozamokat hogyan befolyásolja a jelenlegi klíma más földrajzi területeken, mert a fő cél az, hogy a gazdák előre láthassák és fel tudjanak készülni a jövőbeli termelésüket befolyásoló hatásokra melyeket az új éghajlat kialakulása okoz majd. Megértvén azt, hogy hogyan is befolyásolja a jövő klímatrendje a terméseredményeiket, a gazdák fokozatosan alkalmazkodni tudnak majd bizonyos már-már megszokott döntéseikben is az új helyzethez, pl. a vetőmagválasztástól kezdve, a vetésidők megválasztásán keresztül, egészen az egyéb vezetői döntésekig.
A precíziós megfigyeléseket muszáj kiterjeszteni a saját farmunkon kívülre, mert a globális klíma trendek komoly befolyással lehetnek a helyi időjárás változási mintázatokra is, így pedig hatást gyakorolva a mezőgazdasági termelékenységre. Példának okáért a táblákon belüli szárazabb termőzónák a jövőbeli éghajlati viszonyok miatti csapadékhiány következtében kiterjedhetnek illetve megjelenhetnek új termőzónákban is . Egy másik példát említve, a jövőben a tenyészidőszakok korai időszakaiban bekövetkező melegebb időjárási körülmények kedvezőbb feltételeket teremtenek majd a különböző betegségek megjelenésének és elterjedésének, hiszen az enyhe időjárás a növényi kultúrákat a betegségekre fogékony időszakaiban éri majd el. Egy kevésbé nyilvánvaló forgatókönyvben, a gazda korábban vetheti el a magot, köszönhetően a melegebb időjárásnak, de a késő fagyok bekövetkezésének kockázata ugyanúgy megmarad.
A nyári rekordokat döntő hőmérsékleti értékekkel társult száraz időjárási trendek, melyek főleg a teljes amerikai Középnyugaton jelentek meg, gondoskodtak a hatásos figyelemfelkeltésről: a klíma változékonysága igenis egy valós és létező probléma. A precíziós mezőgazdaság , főleg az új technológiák megjelenésével mint például a változó dózisú öntözéses technika, fontos eszköze lehet a jövőbeli klíma viszonyokhoz való alkalmazkodással a gazdálkodási kockázatok minimalizálásának. Csak felfogás és megvalósítás kérdése.
Tudományos körökben az éghajlatváltozás nem más, mint statisztikailag mérhető éghajlat állapotok kilengései, mint például az évenkénti legmelegebb és leghidegebb időszakok közötti különbség. Az éghajlati anomália a megszokott klimatikus állapottól való eltérés. Mind az éghajlat átlagától, mind a pedig annak változékonyságától való eltéréseket jelenti, éppúgy, mint a 100 év alatt mért melegebb és a hűvösebb időszakok maximum hőmérsékleteit. Az éghajlati anomália egy extrém esemény, ami ritka, de az éghajlati rekordok része és ez az, aminek a legnagyobb hatása van a termés fejlődésére és növekedésére.
A nyilvánosságnak általában, a termelőknek még inkább nehézséget okoz felkészülni az éghajlat változásaira, különösen a nagymértékű anomáliák esetén. A nyilvánvaló ok erre a nehézségre, hogy meg kell barátkoznunk azzal a ténnyel, hogy az éghajlat fogalmába maga az időjárás hosszú időn keresztüli folyamatos változása is beletartozik. Az éghajlati normák több mint 30 évre vannak számolva, és minden 10 évben frissíti az NKA (USA). Az időjárási trendek egy-egy évtizedre szólnak. Ezért nem meglepő, hogy ilyen csekély mértékű a felkészültség az éghajlatváltozásra. Mostanra kezd néhány új éghajlati minta kialakulni egyes földrajzi területeken. Az eddigi átlag időjárási adatoktól való egyre nagyobb eltéréseket és az extrém események gyakoriságainak növekedését már a termelők is érzékelhették. Mivel még a szakemberek is csak nagy késéssel tudnak előre jelezni egy új éghajlat megjelenését, a jövőben a meteorológusoknak muszáj megbízni a globális éghajlat modellek előrejelzéseiben illetve az Általános Éghajlat Változási Modellekben (továbbiakban ÁÉVM) (Forrás és további részletek: A klímaváltozás Államközi Fóruma (Intergovernmental Panel on Climate Change) http://www.ipcc-data.org/ddc_gcm_guide.html).
Az ÁÉVM-ek gondoskodnak az olyan kézenfekvő, az egész Földre vonatkozó forgatókönyvekről a jövőbeni éghajlatok jellemzőit illetően, melyek a múltbéli időjárási és éghajlati információk illetve adatok feldolgozásán és megértésén alapulnak. Nem vagyunk képesek az időjárás változásokat napról napra nagyon pontosan előre jelezni. Arra vagyunk képesek, hogy néhány földrajzi területen kis bizonytalansággal, nagyjából előre jelezzük, hogy éppen az melegebb átlaghőmérsékletű és szárazabb terület lesz. Az ÁÉVM előrejelzései nem tények, hanem útmutatók illetve valamiféle kézikönyv a jövőben várható időjárási trendekhez és az extrém időjárási események gyakoriságainak lehetséges változásaihoz.
Azt várni a termelőktől, hogy készüljenek fel a klímaváltozásra és annak extrém változékonyságára úgy, hogy közben csak napról napra történő időjárás előrejelzést biztosítunk nekik, butaság. Habár az időjárás változással járó kockázatok felismerését és megértését is már nagyon értékelnünk és becsülnünk kell. A kockázat megértése leginkább egy példával magyarázható. Ha például egy gazda csak minden 30 évben egyszer tapasztal egy meghatározott helyen valamilyen terméssérülést vagy veszteséget, ami a szárazságra vezethető vissza, akkor valószínűleg nem tesz ellene semmit egészen addig, amíg ez az extrémnek mondható eset ritka. De amennyiben az előrejelzési modellek, a jövőre vonatkozó klimatikus forgatókönyv alapján ugyanazon helyekre ötévente jelzik előre az extrém szárazságot, ez a gazda vagy kártérítési igénnyel fog majd élni, vagy termőhely specifikus és alkalmazkodó termelési módszereket biztosítva a számára alkalmazkodik a termőhely adottságaihoz és az adott hely időjárás változási kockázataihoz (pl. öntözéssel). Gazdánk továbbá szárazságtűrő hibrideket is kereshet majd, különösen, hogy a száraz időszakok, szezonok bekövetkezésének kockázata egyre nagyobb lesz a jövőben. A terményekre kötött biztosításoknak szintén lesz értelme majd a várhatóan gyakori szárazságok mellett.
Hogy itt milyen szerepe van a precíziós gazdálkodásnak?
A precíziós mezőgazdaságnak, pontosabban a precíziós feltérképezéseknek és megfigyeléseknek komoly szerepe lehet a klímaváltozásban. Először is, a gazdának muszáj lépést tartania az időjárási eseményekkel, hogy a jelenlegi klíma viszonyok mellett is képes legyen megtartani a befolyását a terméshozamokra. Másodszor pedig ugyanennek a gazdának muszáj lesz figyelnie a klímaváltozásra vonatkozó előrejelzésekre is egyrészről a saját térségében, másrészről pedig figyelnie kell más földrajzi térségeket is, amelyek feltehetően majd hasonlóan fognak reagálni az új klíma megjelenésére, mint az ő térsége. Azért kell vizsgálni és folyamatosan kiértékelni, hogy a termény fejlődését és a terméshozamokat hogyan befolyásolja a jelenlegi klíma más földrajzi területeken, mert a fő cél az, hogy a gazdák előre láthassák és fel tudjanak készülni a jövőbeli termelésüket befolyásoló hatásokra melyeket az új éghajlat kialakulása okoz majd. Megértvén azt, hogy hogyan is befolyásolja a jövő klímatrendje a terméseredményeiket, a gazdák fokozatosan alkalmazkodni tudnak majd bizonyos már-már megszokott döntéseikben is az új helyzethez, pl. a vetőmagválasztástól kezdve, a vetésidők megválasztásán keresztül, egészen az egyéb vezetői döntésekig.
A precíziós megfigyeléseket muszáj kiterjeszteni a saját farmunkon kívülre, mert a globális klíma trendek komoly befolyással lehetnek a helyi időjárás változási mintázatokra is, így pedig hatást gyakorolva a mezőgazdasági termelékenységre. Példának okáért a táblákon belüli szárazabb termőzónák a jövőbeli éghajlati viszonyok miatti csapadékhiány következtében kiterjedhetnek illetve megjelenhetnek új termőzónákban is . Egy másik példát említve, a jövőben a tenyészidőszakok korai időszakaiban bekövetkező melegebb időjárási körülmények kedvezőbb feltételeket teremtenek majd a különböző betegségek megjelenésének és elterjedésének, hiszen az enyhe időjárás a növényi kultúrákat a betegségekre fogékony időszakaiban éri majd el. Egy kevésbé nyilvánvaló forgatókönyvben, a gazda korábban vetheti el a magot, köszönhetően a melegebb időjárásnak, de a késő fagyok bekövetkezésének kockázata ugyanúgy megmarad.
A nyári rekordokat döntő hőmérsékleti értékekkel társult száraz időjárási trendek, melyek főleg a teljes amerikai Középnyugaton jelentek meg, gondoskodtak a hatásos figyelemfelkeltésről: a klíma változékonysága igenis egy valós és létező probléma. A precíziós mezőgazdaság , főleg az új technológiák megjelenésével mint például a változó dózisú öntözéses technika, fontos eszköze lehet a jövőbeli klíma viszonyokhoz való alkalmazkodással a gazdálkodási kockázatok minimalizálásának. Csak felfogás és megvalósítás kérdése.
Joseph Russo, a precíziós gazdálkodás egy régi előharcosa, a ZedX Inc. (Bellefonte, PA) elnöke.
Forrás, eredeti cikk: http://www.precisionag.com/article/31008/climate-variability-and-precision-agriculture
Írta: Joseph Russo, 2012. szeptember 17.
Fordította szabadfordításban: Gerencsér Szilvia és Szabó Kornél
Írta: Joseph Russo, 2012. szeptember 17.
Fordította szabadfordításban: Gerencsér Szilvia és Szabó Kornél
