A kukorica tápanyag-utánpótlása, a starter trágyázás lehetőségei

Vissza
 
A kukorica a tápanyag-utánpótlás tekintetében az egyik legigényesebb szántóföldön termesztett növényünk, annak ellenére, hogy rendszerint extenzív feltételek között is képes jelentős termésátlagokra. A kukorica hazánk egyik legfontosabb és legnagyobb területen termesztett gazdasági növénye. Az ország klímáján biztonságosan és nagy termésátlaggal termeszthető. Ezen termésátlag eléréséhez azonban nem elég a csúcs hibridek genetikai adottsága, vagy épp a megfelelő agrotechnika helyes alkalmazása, a rendszer fontos eleme a megfelelő tápanyag-utánpótlás is.
 
Az elmúlt évtizedek talajzsaroló gazdálkodásának következtében, kukorica termesztő területeink talajai kimerülőben vannak (pl. kálium). Ahhoz pedig, hogy növényünk képes legyen a kiemelkedő terméshozamokra, tenyészideje során folyamatos, növény- és talajvizsgálatra alapozott tápanyagellátást igényel.
 
Nagy tápanyagigényű növény, 1 tonna szemtermés eléréséhez és a hozzá tartozó vegetatív terméshez a következő mennyiségű tápanyagokat vonja ki a talajból.
 
1. ábra: A kukorica átlagos tápelemigénye (Forrás: internet) 
 
A nitrogén 60-70%-át tavasszal alaptrágyaként, a fennmaradó 30-40%-ot starter és fejtrágyaként (pl. Sileno® N-micro® Kukorica – speciális mikroelem bevonatos nitrogén műtrágya) a tenyészidőszak folyamán több menetben célszerű kijuttatni.
 
Alaptrágyaként célszerű olyan műtrágyát választani, mely ammónium- (NH4+) és nitrátion (NO3-) formájában tartalmazza a nitrogént, ugyanis a növények a nitrogént nitrátion formájában tudják közvetlenül felvenni, az amóniumion pedig oxidáció után alakul nitrátionná.
 
A különböző műtrágya formákat ajánlott bedolgozni az illanási veszteség csökkentése érdekében.
 
A foszfor és kálium teljes mennyiségét őszi vagy tavaszi alaptrágyaként érdemes kijuttatni, lehetőleg a növény gyökérzónájába, hisz ezen tápelemek lassabban mobilizálódnak és nehezebben mozognak a talajban.
 
A kukoricának emellett magas a kalcium igénye és ezért az alacsony pH értékekkel rendelkező és mészben szegény termőhelyeken érdemes feltöltő/fenntartó meszezést alkalmazni (pl. Terracalco 95 - tárcsás műtrágyaszórókkal kijuttatható, akár táblán belül is differenciálható, egyedi kalciumos talajjavító anyag).
 
Amint az a fenti, 1. ábrából is kitűnik, a kukoricát a jobb tápanyag-ellátottságú talajokon célszerű termeszteni. Leginkább a minél kiegyenlítettebb hő- és vízgazdálkodású, középkötött mezőségi és erdőtalajokat, a vízrendezett réti és öntéstalajokat kedveli.
 
A magasabb termésszintek eléréséhez nemcsak a helyes műtrágyázás, hanem a talaj megfelelő tápanyag-ellátottsága és tápanyag-szolgáltató képessége is nagyban hozzájárul.
 

A startertrágyázás fontossága:
 
  • A kelés és a kezdeti fejlődés tápanyagigényének biztosítása
  • Végezhetjük a vetéssel egy menetben is
  • Könnyen oldódó, komplex műtrágyák használata javasolt
  • A kezdeti tápelempótlás hiánya a növény későbbi fejlődésére is kihat (a foszfor kezdeti hiánya akár 20-30%-os termésveszteséggel is járhat)
  • Használatával egészségesebb növényünk ellenállóbb lesz a kártevőkkel és kórokozókkal szemben is
 

2. ábra: Starter műtrágyával és anélkül elvetett kukorica tábla (Forrás: internet) 
 

A kijuttatás formái:
 
1. Műtrágya szóróval teljes felületre:
 
  • Vetés előtt, a vetés mélységébe bedolgozva
  • Őszi vagy tavaszi alaptrágyaként. Az így kijuttatott és a magágyba bedolgozott műtrágyaadag a mag néhány centiméteres környezetében sartertrágyaként hasznosul
  • Mono-, kevert- vagy komplex műtrágyák alkalmazása
 
2. Kijuttatás a vetőgép műtrágya-szóró adapterével, sorkezeléssel:
 
  • A vetéssel egy menetben
  • A műtrágya a mag mellé és alá kerüljön 5-5 cm-re (2 inch-es szabály)(Közelebb 5 cm-nél való kerülése a maghoz a csíra perzselését okozhatja, míg távolabbra történő kerülése a kisebb hasznosulást eredményezheti)​
​
3. ábra: A starter műtrágya szemek optimális elhelyezkedése
(Forrás: internet)
 
  • Könnyen oldódó N, P és Zn tartalmú műtrágyák használata ajánlott
  • Fontos, hogy az össz. kijuttatandó N hatóanyag legfeljebb 15-20%-át (max. 40-50 kg/ha) juttassunk ki ilyen formán, ugyanis a kukorica 8 leveles fejlettségig (június) a teljes N szükségletének csak 15%-át használja fel
4. ábra: A kukorica nitrogén felvételének dinamikája a vegetáció során
(Forrás: internet)
 
 
5. ábra: A kukorica foszfor felvétele 10 tonna / ha-os céltermés esetén P2O5-ben
(Forrás: INRA, internet)
 
 
3. A vetőgép mikrogranulátum-szóró adapterével, sorkezeléssel kijuttatva:
 
  • Vetéssel egy menetben
  • Magárokba történő szórás (közvetlenül a mag mellé)
  • Kis adagú, könnyen oldódó komplex mikrogranulátumokhasználata javasolt
  • A főleg korai fejlődés támogatására szolgál, a N, P és Zn hiány kiküszöbölésére alkalmazható
  • Kis mennyiségek elegendő használata (15-20 kg/ha)
  • Önmagában alkalmazva azonban nem biztosítja a kultúrnövény teljes vegetációjában szükséges tápanyagszintet (Starter / Alap-trágyával együttesen alkalmazva ajánlott)
  • Hátránya lehet, hogy vetéskor a talajfertőtlenítő szertől veszi el a helyet illetve csak a keléshez és a kezdeti fejlődéshez szükséges tápanyag igényt fedezi, sokszor annak is csak egy részét
 
4. A vetőgépre szerelt folyékonyműtrágya-szóró adapterrel történő kijuttatás:
 
  • Vetéssel egy menetben
  • Magárokba történő injektálás
  • Főleg a korai N, P és Zn hiány pótlására használható
  • Kijuttatásához külön kijuttató egység és tartály szükséges, viszont így a mikrogranulátum-szóró egység használható talajfertőtlenítésre
  • Előnye a szilárd műtrágyákkal szemben a gyorsabb felvehetőségben rejlik
  • Hátránya, hogy hatóanyag tartalma jelentősen kisebb, mint a nagy adagú mikroelem bevonatos makro starter műtrágyáknak
 
Összegzés
 
A növények tápanyag ellátásában fontos szerepet kap a starterezés. A növények kezdeti fejlődését nagy mértékben elősegítheti, azonban a kukorica tápelem igényének csak töredékét tudjuk így kielégíteni, ezért csupán startertrágyázással nem váltható ki az alap- és fejtrágyázás.

A fent említett különböző lehetőségeket pedig kombináltan érdemes alkalmazni.
 
 
A bejegyzés szerzője
 
 
     Kovács Attila
     növényorvos
     integrációs ágazatvezető
 
 
     Mobil: 06/30 515-7848
     E-mail: kovacs.attila@agrokemiaikft.eu
 
(Forrás: internet) 
 
Vissza

Címkék