Ne fűnyíróval vágjuk a műtrágya költségeket!
Ne fűnyíróval vágjuk a műtrágya költségeket!
A Jó Gazda Program® keretein belül évek óta foglalkozunk a jelenleg általánosan használt 12 műtrágya hatóanyag felhasználásának ésszerűsítésével. Az általános gyakorlatra jelenleg a makro- (N, P, K) mezo- (Ca, Mg, S) és mikroelem (B, Cu, Mn, Zn, Fe, Mo) felhasználás összehangolásának hiánya a jellemző. Jórészt ennek tudható be, hogy a nitrogén hatóanyag ellátás sokszor túlzó, miközben a PK és a mezo- mikroelemek körében hiány mutatkozik. A következmény az alacsony, térben és időben ingadozó termésszint, a talajok tápanyag szintjének csökkenése és a környezetszennyezés.
A műtrágya vegyipari termék. Ha a növény a benne levő hatóanyagokat bármilyen okból nem veszi fel és nem köti meg, akkor a felesleg környezetszennyezést okoz. A mai vágtató áremelkedés közepette két út van a költségcsökkentésre. Az egyik a fűnyíró elv szerinti, mindenből kevesebbet, vagy az ésszerű technológia váltás, ami a szükségletekhez méretezett csökkentést jelenti.
Ha Ön vagy a vállalata belép a Jó Gazda Program®-ba, mi ebben tudunk segíteni. A Jó Gazda Program®-ot eredetileg a precíziós gazdálkodást folytató gazdálkodóknak fejlesztettük, de az eredmények jól használhatók a hagyományos, tábla szintű termelésben is, még szélsőséges esetekben is.
Ábra: Magyarország NPK hatóanyag felhasználása (ezer tonna; 2020.)
(Forrás: AKI Agrárstatisztikai Osztály)
Magyarországon 2020-ban 443 ezer tonna nitrogén hatóanyagot, 111 ezer tonna foszfor hatóanyagot és 96 ezer tonna kálium hatóanyagot használtak fel a termelők. Ha a nitrogén hatóanyagot összehasonlítjuk az egyesített PK hatóanyag felhasználással akkor 2:1 arányt kapunk, miközben ennek 1:1 arány körül kellene lennie. Az általánosan elfogadott és igazolt tápanyag-utánpótlási irányelvek szerint a növények átlagosan több káliumot igényelnek, mint foszfort. Ez nem tükröződik a felhasználásban. Ezért a Liebig féle minimum törvény értelmében a minimumban levő tápanyag korlátozza a többi tápanyag felvételét. A kálium tartalom védené a kiszáradástól a növényt, mert vízburkot képez és ezzel lassítja a vízvesztést. Összeségében a felesleges nitrogén a talajvízbe kerül és szennyezést okoz a környezetben, illetve veszteséget a termelőnek. Sajnos ez még csak a jéghegy csúcsa, mert a többi 9 tápelem hatásáról még szó sem volt. A biológia annyira összetett rendszer, hogy nincsenek benne egyszerű de nagyszerű megoldások, de ha kemény munkával megtaláljuk az optimumot akkor 20-30 %-os termésnövekedést is elérhetünk.
Az elkövetkező hetente jelentkező blogjainkban, rövidített formában a tápanyag-utánpótlásról lesz szó, kapcsolatáról a különböző fajtákkal, hibridekkel és a talajtípusokkal. Ha szeretne többet megtudni a Programról, a műtrágya költségek optimalizálásáról és a termésnövelés lehetőségeiről, keressen bennünket telefonon vagy e-mailben. Elérhetőségeinkhez kattintson IDE.
A bejegyzés szerzője
Dr. Szabó Balázstulajdonos
agrárkémikus
Mobil: 06/30 267-6606
E-mail: drszabo@agrokemiaikft.eu
