Győztes Sileno Kukorica Starterrel a jövedelmező gazdálkodásért
Győztes Sileno® Kukorica Starterrel
a jövedelmező gazdálkodásért!
A 2024-es év vízválasztó lehet a szántóföldi növénytermesztésben. Vagy nagyon jó termések vagy nagyon jó árak kellenek a talpon maradáshoz. Mint integrátorok, jól felfogott érdekünkben mi is érdekeltek vagyunk a termelés jövedelmezőségének fenntartásában, ezért megvizsgáltuk milyen lehetőségek vannak a kitettség csökkentésére, olyan tápanyag ellátásra, ami a siker esélyével kecsegtet. Mivel az alacsony termény árak miatt a hagyományos tápanyag utánpótlási technológiák fenntarthatatlanok, ezért az új technológiáknak jobban kell támaszkodnia a genetika, és a talajtan eddig nem hasznosított összefüggéseire.
A termelők között új elképzelések kaptak lábra. Néhányat az alábbiakban foglalnék össze:
1. Csak nitrogén kijuttatás 60-200 kg/ha hatóanyaggal. Ez csak akkor vezet eredményre, ha jó a vízellátás és jó a talaj foszfor, kálium ellátottsága. Már mérsékelt aszálynál is felesleges vízfelhasználáshoz vezet és a kukorica idő előtt elszáradhat.
2. Ugyanazt csináljuk, mint eddig, csak kevesebb műtrágyát szórunk. A KSH adatai szerint 2000-2005. között 70 kg/ha NPK felhasználás volt hazánkban és 5,9 t/ha kukoricatermés ötéves átlagban. 2015-2021. között 7,9 t/ha termés volt 124 kg/ha NPK felhasználás mellett. Ez a technológiai elképzelés tehát visszafelé vezet a 6 t/ha terméshez.
3. Kevés műtrágya, zöldítés, takaró növények vetése. Az igaz, hogy a talajok szerkezetét és termőképességét javítja a takaró növények és a pillangósok vetése, de a vízfelhasználási egyenleg a csapadéktól függ. Félig aszályos körülmények között vagy időhiány esetén az egyenleg negatív és terméscsökkenésre lehet számítani, ami nem fogja megoldani a magas fix költségek csapdájában vergődő termelők problémáját. A baktériumok és gombák az életükhöz elengedhetetlen szénforrást a növények sejtfalainak cellulózából nyerik. Ezért minél több a cellulóz, annál jobban fejlődik a talajélet. Sajnálatos módon a gazdálkodó által befolyásolható tényezők közül a növények fejlődését döntően a talajok fizikai tulajdonsága és tápanyag szintje határozza meg. Ezzel visszajutottunk oda, hogy a területről eltávolított termény tápanyag tartalmát mindenképpen vissza kell juttatni, mert a hiányuk terméscsökkenéssel jár, ami a magas fix költségek miatt súlyos veszteséget okoz. Tápanyag gazdálkodást egy határon túl takaró növényekre és szármaradványokra alapozni, kicsit olyan, mint a hónap végén visszaváltott sörösüvegek árából akarnánk fenntartani a sörivási szokásainkat.
Mi a megoldás?
El kell fogadnunk azt a tényt, hogy a tápanyag utánpótlás általában nem mennyiségi, hanem energetikai kérdés. Például, nem az a kérdés, hogy van e elég foszfor a talajban egy adott termésszint eléréséhez, hanem az, hogy a növénynek mennyi energiájába kerül azt az adott elemet felvenni, mert ez az energia hiányozni fog a termés képzésből. Ha vízoldható formában sokféle tápanyagot tartalmazó startert juttatunk ki a kukorica gyökérzónájába és jó hibridet választunk, akkor képesek leszünk jobban mobilizálni a talaj tápanyag tartalmát a fejlettebb gyökérzet és nagyobb asszimilációs felület által, mint bármilyen más módon. Ez, ha úgy tettszik, a növény doppingolása legális eszközökkel. Ez a módszer kevésbé van kitéve az időjárás hatásának.
Partnereinknek saját méréseinkre és a szakirodalomra alapozott tápanyag utánpótlási tanácsokat tudunk adni, amelyben 78 féle egyedi Sileno® Starter-, Alap- és N-micro® műtrágya közül választjuk ki a legoptimálisabb összetételűeket, mindezt a talaj tápanyag készletéhez, a termesztett növény igényeihez és a gazdaság gépészeti, technikai lehetőségeihez igazodva.
1. ábra: A nitrogén műtrágyázás hatásának vizsgálata a kukorica hibridek növekedésére (2009.) (BERZSENYI ZOLTÁN MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár)
Az egyoldalú nitrogén használat veszélyeire mutat rá az 1. ábra. A kísérletben 160 kg/ha P2O5 és K2O hatóanyag dózist használtak és 0-80-160-240 kg/ha nitrogén dózisokat, 4 hibrid esetében. Mérték a teljes növény és a szemtermés grammban kifejezett mennyiségét növényenként, a vetésidőtől számított napokon. A TDM az egész növény súlyát a GDM a szemtermést jelöli. Az eredmények szerint mind csapadékos mind száraz évben a 80 kg/ha (alsó pontozott vonal) nitrogén dózis és a 160 kg/ha dózis eredménye között nem volt túl nagy eltérés, tehát indokolatlan azzal kísérletezni, hogy egyoldalúan magas adagú nitrogénnel akarjuk optimalizálni a műtrágyázást. Ugyanakkor ne feledkezzünk el a kémhatásról és a kalcium ellátás fontosságáról sem.
Ezért javasoljuk azt, hogy miközben okszerűen használjuk a takarónövényeket, 80-100 kg/ha nitrogén hatóanyag mellé 150-250 kg/ha Sileno® kukorica startert juttassunk ki és ezzel a mérsékelt költségvetéssel maximalizáljuk a hasznot. A kiegyenlített, teljeskörű ellátás még mérsékelt szinten is nagyon hatékonyan képes olyan állapotba hozni a kukorica növényeket, hogy a talajban levő tápanyag készletek feltárása már nem okoz nekik túl nagy terhet.
A fenti elképzelést támogatja a Calmit Agrár termékeinek használata, a nedvesített, 0,125 mm-re őrölt kalcium-karbonát (mészkőliszt - Agrocal Mill 53), a kalcium-szulfát (gipszliszt - Agrocal Gypsum) és a vízoldható kalcium-oxid (Agrocal 95). A finom, nedvesített por alakú termékekhez speciális mészszórókat is tudunk biztosítani.
Személyre szabott árajánlatért és további információért keresse kollégáinkat az alábbi elérhetőségek valamelyikén:
Kovács Attila: 06/30 515-7848; kovacs.attila@agrokemiaikft.eu
Dr. Szabó Balázs: 06/30 267-6606; drszabo@agrokemiaikft.eu
Szabó Kornél: 06/30 523-0798; szabo.kornel@jogazdaprogram.hu
Aczél Dániel: 06/30 941-0916; novenyvedelem@agrokemiaikft.eu
A bejegyzés szerzője
Dr. Szabó Balázstulajdonos
agrárkémikus
Mobil: 06/30 267-6606
E-mail: drszabo@agrokemiaikft.eu
